XX. sz. mozaik 8 : A királypuccs

IV. Károly 1918. novemberében az államügyekben való lemondásra, Svájcba történő menekülésre kényszerült, azonban visszatérési szándékáról nem mondott le. 1921. márciusában fel is kereste Horthyt / aki akkor már Magyarország kormányzója volt / trónja visszavétele céljából. Terve nem sikerült. Horthy történetírói ezt a kísérletet „király-puccs”-nak nevezték el, holott helyesen „Horthy-puccs”- ról kellene beszélni, mivel ekkor Károly még hivatalosan Magyarország királya volt.

1921. októberében IV. Károly újabb kísérletet tett trónja visszafoglalására.

Október 23-án hajnalban csapatával Budaörs alá érkezett. A kormánycsapatok Budakeszi-Törökbálint – Budaörs-Nagytétény vonalában helyezkedtek el. A két csapat Budaörsnél csapott össze, s rövid egynapos csata után /amelyet „véres vasárnap”-ként emlegettek/ IV. Károly beszüntette az ellenállást. Letette a fegyvert a kormánycsapatok előtt. „Királyságom visszaszerzése nem ér meg egy csepp ártatlanul kiontott magyar vért”. November 6-án a nemzetgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását. Magyarország király nélküli királyság lett. Az uralkodót kényszerlakhelyre /Tihanyba, majd a Portugáliához tartozó Madeira szigetére/ számuzték.

A két fél összes vesztesége 17 halott és 60 sebesült volt. Kovács Gergely: IV. Károly élettörténete c. művében olvastam a következőt: a frontra a 19-es villamossal is ki lehetett jutni. Egy kalauzt meg is öltek a puskagolyók. – Eddig az idézet.

DIÓSDI VONATKOZÁS: ez a kalauz PÁTZIUS JÓZSEF diósdi lakos volt. Özvegy és négy árva maradt utána.

Diósd egyéb ez időbeni eseményei:

1921. Diósd lelkészsége plébánia rangra emelkedett.

1924. Az első világháború alatt hadi célra elrekvirált két harang helyett az „Anna” és „Gábor” nevű harangokat kapta a templom.

1925. A kápolnát a hívek adományából renoválták

1927. Megalakult a Diósdi Hitelszövetkezet. Első könyvelője Szodorai Sándor, majd Britvecz

Jenő. Pénztáros: Schneider Ferenc, majd Weigl Lajos volt.

1927. Rösler Ignác lelkész elhalálozása miatt Paár József lett a kinevezett lelkész.

1929. Diósdon önálló postahivatal létesült. Elso postamesternő: /38 éven át/ Weigl Lajosné

Walter Katalin.

1929. 155 fő bérmálkozása. A község határában felállított diadalkapunál a képviselő testület

élén Herbszt Mihály községi jegyző üdvözölte Shvoy Lajos megyéspüspököt

1929 karácsonyára elkészült a kórus és az alatta lévő előtér villanyvilágítása, amely az éjféli

misén működött eloször.

1930 Wunder / Csentes / János igazgató-tanító több évtizedes muködés után nyugdíjba vonult.