Műemlékek, emlékművek

Diósd története 6. rész
írta: Dózsa Lajos

Részlet az Élni és vállalkozni Diósdon című könyvből. C Kiss Zoltán 2000.

Műemlékek, emlékművek

A mai Diósdon középkori műemléket nem találunk. Sem az oklevelek által említett kora középkori Szent Szabina-templom, sem az egy pár száz évvel későbbi Szent Bertalan-templom romjai nem maradtak fenn. A Zsigmond-kori diódi kastélyt pedig Érdhez csatolták.

Az újjátelepítés után 1772-ben épült a barokk Szent Gellért-kápolna (mely védett műemlék) fatornyát lebontották, a benne lévő harangot a templomba szerelték fel. A Szűz Mária tiszteletére öntött harang felirata: JOANNES KOHLL GOSS MICH IN PEST 1778. A falu templomát 1896-ban szentelte fel Károly János; Say Ferenc székesfehérvári építész műve. A XVIII. sz. második feléből való Nepomuki Szent János szobra, mely a templom előtti téren található, vágott élű balluszteridomú talapzaton. Az ezt utánzó talapzaton álló barokk Szent Flórián-szobrot Tranger Benedek építtette az 1852. május 4-i tűzvész áldozatainak emlékére. Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve a templom előtt áll (1993). A II. világháborús emlékmű felavatására 1994-ben került sor. Az 1996-ban elkészült Barátság-emlékmű és a “Barátság-kút” Szőke Lajos szobrászművész és Antal Sándor kőfaragó munkája. A Tájházat 1997-ben avattuk, a ’48-as diósdi nemzetőrök emlékművét 1998-ban, míg az Anya gyermekével című szobrot 1999-ben.