Kőbányák

Diósd nyugati oldalában nagy kiterjedésű mészkővonulat található. A Magyarország útikönyv így ad hírt róla: „A régebbi mészkőbánya maradványaként a fertőrákosinál jóval nagyobb kiterjedésű barlangváros terül el itt.” Már a XVIII. sz-ban megkezdődött a kő kifejtése, amely munkát adott a település férfi lakosságának. A Rádió Múzeum közelében lévő „nagy” bányából kitermelt követ az ország különböző részeibe szállították. Diósdi mészkőből épült sok budapesti bérház, felhasználták a Parlament, a Műszaki Egyetem építésénél, valamint a budai Vár helyreállításánál is. Az 1900-as évek közepe táján a bánya beomlott. A megmaradt bánya-részen még az 1980-as évekig folyt a  kitermelés. Néhány éve került sor a bánya rekultivációjára. A szép természeti környezet a községi szabadidős rendezvények kedvelt színhelyévé vált

A felső „nagy” kőbányától a falu felé jövet egy hajdani kocsiút fákkal, vadvirágokkal szegélyezett mély bevágásában magas, meredek, lecsiszolt kőfal vonzza magára a tekintetet. Ez a „kis-kőbánya” maradványa. Az 1700-1800-as években a község lakossága fizetség ellenében itt fejthetett (mint községi bányából) követ házuk, présházuk építéséhez. A követ felhasználták kerítések, sírkövek, szobrok, vizszűrők és súrolópor készítésére is. A kőtörmeléket (proknikat) utakra terítették. Az 1950-es években a mára már felszámolt tétényi hízlaldába is szállítottak, ahol megőrölve a disznók etetésénél csonterősítő mészként alkalmazták.

A kőfejtés lépcsőzetesen történt. A kiszemelt kőtömbnyi rész egyik oldalára, tetejére, aljára rést csákányoztak, ezekbe fa-, majd vaséket vertek. Kellő mélységű hasadék esetén a kőtömb megroppant, ledőlt. E tömböket méretre lehetett fűrészelni.Egy-egy átlagos méretű kőtömbből 60-80 db kőtéglát tudtak előállítani. Külszíni fejtés is folyt a területen. Érdekes, rácsot formázó maradványai ma is láthatóak. A Szabadság út felől egy harmadik bánya bejárata fedezhető fel. E bánya alapterülete tízezer négyzetméter. A kőkitermelés megszűnése után hosszú évekig zöldség, burgonya, alma, hagyma tárolására, gomba-termesztésre bérelték. Jelenleg is gomba-termesztő bérleménye.

Néhány név az 1900-as évek kőfejtői közül: Halász László, Halász Jóska, Hamar János, Hund Antal, Mindler István, Wágner Ferenc, s nem utolsó sorban a század második felében több év-tizeden át Kárpáti Illés.

A kőfejtés munkát adott a fuvarosoknak is: id. Fenyő Róbert, Fenyő Róbert Irreiter Ferenc,  Irreiter Imre, Hamar János, Mindler István, Petrov Iván, Wiedermann Antal, stb.