Esküvői menük

Az 1800-as évek Diósdjának esküvői fogásai Magos /Mihalek/ Béla 1930-as években készült „Törökbálint és Diósd esküvői szokásai” c. diplomamunkájából Leves nincs, paprikás csirke, marhahús, ill. vesepecsenye mártással, kolbász savanyú káposztával, rizsfelfújt, legtöbbnyire sodóval, sült és kirántott hús, tészta /sütemény/ Torta nincs szokásban. Az étrend két legjellegzetesebb és legősibb fogása a kolbász savanyú káposztával és a rizs-felfújt. A kolbászt és savanyú káposztát a század végére már nem kedvelik községünkben, mert parasztosnak tartják. A tészták közül a szegényebbeknél még az 1900-as évek legelején is a rétes, a diós vagy mákos tekercs volt szokásos, télen gyakran a fánk is. Elvétve már megjelenik az esküvői torta /Brauttorte/ is. A második étkezésnél /éjfél után/ főként sült és kirántott húst és tésztát /rétes, bejgli/ szolgálnak fel. Forralt bort isznak hozzá. Harmadik étkezés reggel hét órakor. Ez kolbászból és káposztából áll. Gyakran felszolgálnak még savanyú tüdőt is. /Régebben a szegényeknél erősen savanyított bableves volt szokásban/ ——– 1900-as évek első évtizedeinek esküvői fogásai /Albecker Teri nénitől/ – Leves /Hochzeit Suppe/: csirke, tyúk, kakas, liba, kacsa combja, melle és lába kivételével minden részéből hagymával, pirospaprikával csirkepaprikás-szerű levest készítünk. Tejföllel kissé besűrítjük. Tésztát nem adunk hozzá. – Hús: sertéshúst és a félretett baromfi combokat, melleket sütve, rántva tálaljuk. – Mellé zelleres krumplisaláta dukál. Köretnek krumplit, rizst adhatunk. – Zelleres krumplisaláta: Megfőzzük a krumplit, külön a zellergumót. Mindkettőt felkarikázzuk. Tálba rakjuk. Egy sor krumpli, egy sor, zeller, egy sor vöröshagyma egy sor krumpli, egy sor lila hagyma, tetejét kevés zeller-zölddel vagy petrezselyemmel díszítjük, s az egészet leöntjük tetszés szerint ízesített lével. – A főzőasszonyoknak hagymával pirított csirkemáj jár, amelyhez tökgyalun reszelt, főtt krumplit esznek. – A baromfi lábakat a település legszegényebbjeinek adják. ———