Diósd társadalmi rétegződése

XX. századi mozaik/2.:

Diósd egykori társadalmi rétegeződése:

A XIX.században és a XX. sz. elso évtizedeiben Diósdon három mérvadó társadalmi réteget különböztethettünk meg:
-szőlőtermesztő telepesek /bevándorlók/ utódai /svábok/,
-kereskedők /környékről áttelepültek/, főként németségbe olvadt rácok,
-Pestről kitelepült „elit”.
Természetesen e három rétegben is voltak gazdagabbak és szegényebbek. A lakosság életszínvonalát házain lehetett leginkább felmérni.
-A szegényebb réteg u.n. hosszú-házban /présházas lakásban/ élt, amely hosszan benyúlt az udvarba. Az utcára volt egy szoba, két kicsi ablakkal, majd a konyha, ahonnan a pincébe lehetett lejutni.
-A tehetősebbek L alakú, u.n. frank /nyugati/ típusú házakban éltek. Ezen épületek utca-frontján két szoba volt, nagyobb ablakokkal, az udvarban a konyha, kamra, és gazdasági épületek kaptak helyet
-A legmódosabbak állandó alkalmazottakat is tartottak. Őket a kapu túloldalán /vagy az udvarban/ külön épített kis házakban helyezték el. Ezeken az épületeken az Einfahrt /bejárat/ is fedett volt. Az egész utca-front felett padlás húzódott az állatok téli takarmányának tárolása céljából. Ezen épületek sok évtizeden át megtalálhatók voltak a település „magját” képező utcákban. Ma már csak elvétve látható egy-egy, /pl. a Kossuth L. utcában a 2.sz. „Mariska-lak, a 3.sz. Kheifler-ház, a Rákóczi u. elején a volt Gruber-ház/. Ezek ma már építészeti szempontból a veszendő értékeink közé sorolhatók.
Az új generációk megváltozott életvitele feleslegessé tette a korábban jellegzetes épületeket. Többnyire lebontották., átépítették azokat.
.
2006.januári Diósdhéjban.

Vélemény, hozzászólás?