Buda vidéki őszibaracktermő táj

Buda vidéki őszibaracktermő tájon szűkebb értelemben Budafok, Budatétény, Tétény, Budaörs, Törökbálint, Érd, Diósd községek értendők.

Az őszibarack-termesztés kialakulása a filoxérapusztítás időszakára esik. Az 1897. évi mezogazdasági statisztika szerint Budaörs, Törökbálint, Budatétény, Nagytétény községekben már ebben az évben tapasztalhatók a termesztés első jelei.

Diósd és környéke sok évtizeden át híres őszibarack-termesztő vidék volt. Községünkben az első barackost 1898-ban Albitz Ferenc telepítette, aki a Sax-féle barackosban volt kertész. (Ez a gyümölcsös a mai Eötvös u. jobb oldalán volt található. Egy részén ma házak állnak.) Az első világháborúig kevés őszibarackfát ültettek. A gyümölcsfák a szőlőkben állottak. Az őszibarackosok zöme a Téténnyel határos részen és a rádióadótól a falu felé eső területen létesült. A szőlő- és őszibarack-termesztés hosszú ideig együtt, mint „kétszintes kultúra” maradt fenn.

Nagytétényben Lehner Vilmos telepített ugyancsak 1898-ban nagyobb őszibarackost. A család a későbbiekben is behatóan foglalkozott a termesztéssel. Lehner Ödön őszibarack-termesztésről írott könyve általánosan ismert volt.

Budafokon nagyobb arányú telepítések az 1920-as évek után kezdődtek. Itt alakult meg a Budavidéki Őszibarack- termelők Egyesülete.

Budaörsön az 1910-es években indult meg az őszibarack-termesztés. Az Örsöd és Sasad dűlőkben földet bérlő budaörsiek megismerték a sasadi őszibarack-kultúrát és annak jövedelmezőségét, és azt Budaörsön is meghonosították. Ébner György gyümölcsfa-ápolási tanfolyamot szervezett. A Lentz-testvérek pedig megszervezték az őszibarackexportot.

Érd: a gyümölcsfák telepítése az 1920-30-as években indult meg nagyobb mértékben. Törökbálinton az őszibarack-telepítés a budaörsiek által bérelt területeken kezdődött.

(Forrás: Mohácsi Mátyás: Az őszibarack)